Örkény István

1912. április 5-én született Budapesten jómódú nagy polgári családból. A Piarista Gimnáziumban végzett. Édesapja határozott kérésére két diplomát is szerzett, gyógyszerészit és vegyészmérnökit, bár ez idő tájt már az irodalom vonzotta. Első novelláját József Attila fogadta be a legendás Szép Szó folyóiratba, 1937-ben Bejárta Nyugat Európát, a második világháború kitörése Párizsban érte. Az utolsó vonattal érkezett haza. Ennek költőien emlékezetes írása a Párizs Isten hozzád című egyperces novellája. 1941-ben magánkiadásban adta ki első groteszkre hangolt novelláskötetét, Tengertáncot. Személyesen, ő maga gyűjtötte az előfizetéseket. Az élet szélsőségeit nagyon fiatalon átélte. 1942-ben, egy nap behívót kapott Nagykátára. Felvette fehér extra katonai egyenruháját (tartalékos tiszt volt), de a később hírhedté vált Muray nevű alezredes azonnal kikötette egy fára és egyenruhája gombjait egymás után levagdosta egy bicskával. Akkor tudta meg, hogy zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be. Hihetetlen lelkierővel már ott is írni kezdett. Ott született a hadifogoly : a Lágerek népe, majd a fronton játszódó darab: a Voronyezs, jó néhány novella és számtalan a hadifogoly- lét specialistásait és lelkiállapotát leíró érdekfeszítő levél szüleihez, barátaihoz. (Kötetben összeállított levélgyűjteménye: Egyperces levelek) 1946 karácsonyára jöhetett csak haza. Szerencsés hazaérkezése után bekapcsolódott a háború után nagy lendülettel induló irodalmi életbe. 1953-ban született Írás közben című írószövetségi felszólalásában nyilvánosságra hozta az emberi írói válságát és felismerését a rendszer tarthatatlanságáról. Az 1956-os forradalomban nem vett részt tetszőlegesen, de ő írta a mai is gyakran idézett mondatot: ,,Hazudtunk éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon.’’ 1956. november 2-án az Igazság című lapban jelent meg lírai vallomása, a Fohász Budapestért, szabadságért harcoló városért. A forradalom leverése után a kádári pártapparátus szilenciumot szabott ki rá és írásait 1958-tól sehol nem közölték. Csak 1962-ben jelenhetett meg újra egy novellája, majd 1966-ban és 1967-ben gyors egymásutánban két elbeszélés kötete. Egyperceseivel és két drámájával (Tóték, 1967, Macskajáték 1971) nemzetközi hírnévre tett szert, Műveit számos nyelvre lefordították színdarabjait sok országban játszották. A Tóték párizsi előadása 1970-ben megkapta a Fekete Humor Nagydíjat. Novelláiból, regényeiből, egyperceseiből filmek, tv-játékok sora született. Örkény István 1979. június 24-én halt meg.